Van-e itt hír? Történik-e valami rendkívüli, valami figyelemre méltó? Szertenézve eszünkbe jutnak az elmúlt idők hírei.

tortenelem small

 

Kulturális rendezvények, gyermekeink versenyeken elért sikerei. Utak, parkok, közintézmények felújítása, büszke templomtornyaink megújulása. Elmúlt falunapok, melyek megvalósításáért egyként fogtunk össze. Karácsonyi ünnepségek, mikor karácsony misztériuma bizakodással és reménnyel töltötte meg szívünket.

Nem hiábavaló ez a bizakodás, hisz mindig vannak újabb hírek, nagyobb horderejűek is: könyvtárépületünk felújítása, helyi vállalkozóink nyertes pályázatai... A szennyvízprogram beindítása, megvalósítása, melytől vállalkozók ltelepedését, munkahelyek teremtését remélhetjük. A szeméttelep rekultivációja, hogy ezzel is óvjuk környezetünket, mellyel együtt létezünk, s melyből úgy nőttünk ki "mint fatörzsből gyönge ága". Ez a föld legtöbbünk számára a megélhetés forrása.

Az elmúlt idők híreiből is erőt merítve látjuk magunk előtt a jövő híreit. Felújított épületeket, útépítéseket. Nyertes pályázatokat. Gondos kézzel ültetett fasorokat, virágos, rendezett utcákat. Újabb munkalehetőségeket. Gyerekzsivajtól hangos óvodát, megtelt iskolapadokat. Hiszünk ezekben, mert mindnyájunkat ideköt valami: az itt töltött gyermekidő, az otthon melege, a föld, a gazdaság. Mint rög a röghöz. Összetart bennünket az Egy-gondolat: apró, de elszánt léptekkel, egymással karöltve mások számára is áhított otthonná varázsoljuk településünket. Minden újabb kis sikerrel, minden közénk letelepedővel megmutatjuk mgunkat a világnak: itt vagyunk! Mi, a "fenntartható fejlődés" aprócska részei. S hírül üzenjük mindenkinek: vigyázó szemetek országunk kicsiny falvaira vessétek!

Nyírmártonfalva Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.

Története

Mártonfalva már a XV. század közepe táján szerepel a Kállay család egyik oklevelében.1461-ben a Parlaghy család család volt a település földesura. A XVIII. század második felében és a XIX. század első felében több birtokosa is volt: így a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka.A XX. század elején pedig báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei voltak birtokosai. Nyírmártonfalvához tartozott Gúth, Bagos, és Mártonfalva puszta is. Bagos és Gúth puszta hajdan község volt, mely a török időkben pusztult el. Bagos és Gúth egykori templomainak rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb roma közösség is él itt.

Gúth

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már mai alakjában szerepelt. Később két községként: Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt található. 1482-ben pedig Alsó-Gút is említve van.1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család volt itt birtokos. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család birtoka volt. A XX. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

 

Go to top